Migrálás – Linuxról

Mindenki a Linux előretöréséről beszél desktopon. Nekem sajnos pont az ellenkezőjét kellett megtapasztalnom. 3 éve a családban elkezdte használni pár ember az Ubuntu 10.04-et, ami az évek során gyorsnak, stabilnak és kezelhetőnek bizonyult. Én is ekkortájt próbálgattam a disztrókat – no nem az ilyen összetákolt „HelloKitty Linux”-okat – hanem a nevesebb gyártókéit (Debian, openSUSE, Fedora), hogy használhatóak-e nagyon alapvető desktop feladatokra.

10.04

a szépemlékű és kiforrott Ubuntu 10.04

A tapasztalatok elég vegyesek voltak, de mivel az Ubuntuval nem volt hardvergond, elérkezettnek láttam az időt arra, hogy lecseréljem a családban az öregedő XP-ket. A rendszerrel nem is voltak bajok, szépen kiszolgálták a 3 évüket. Igen, a 3 évüket, mert kb. egy hónap múlva véget ér a támogatása. Nosza, gondoltam, elég lesz bepötyögni egy dist-upgrade parancsot, aztán újabb 5 évig hozzá sem kell nyúlni. Meg ahogy azt Móricka elképzeli…

A régebbi gépen nem is volt gond a frissítéssel, viszont utána használhatatlanul recsegett a mikrofon és a webkamera sem működött. A gépet nagyrészt amúgy Skype-ra használják, úgyhogy nem hagyhattam ilyen tökön szúrt állapotban. Akkor irtsuk le a PulseAudio-t, a Skype indítási parancsához meg hozzátoldok egy hack-et – ez régebben általában működött több distro-n is. Na de nem ezen, a 12.04-es késznek csúfolt kiadásán. Nem mintha feladtam volna, az órákig tartó Google keresések és fórumolvasgatások még csak ezután jöttek. Bármennyire is reménykedtem, ezek sem hozták meg a sikert. Utolsó utam az ubuntu.hu és az itcafé fórumjaira vitt. Nem mintha ott tudták volna a megoldást…

Az előbbin kívül még egy gépen kíséreltem meg a 12.04-re váltást. Nem kellett volna. Már a frissítést követő restartnál nem tudta felcsatolni a rendszerpartíciót. Vajon mi lehet a gond? Nosza bootoljunk egy LiveUbuntut és nyissuk meg az fstab-ot. A meghajtók UUID azonosítói egyeztek, minden stimmel… Mivel nem volt több ötletem, kitöröltem az SSD-hez szükséges TRIM és egyéb, íráscsökkentő funkciókat biztosító parancsokat belőle. És működik! Most már csak az a kérdés, hogy ha a 10.04-ben a 3.0-ás kernellel működött a nobarrier parancs, akkor a 12.04-ben lévő 3.2-vel miért nem (csak a noatime és a discard parancsokkal volt képes bootolni). De legalább ezt sikerült megoldani. Viszont a gondok csak nem múltak. Mert a PC hiába volt viszonylag friss (egy éves), a benne lévő wi-fi kártya már a 4. évét koptatta. Volna, ha 12.04 alatt működött volna. De nem. Az askubuntu.com-on találtam meg egy sorstársamat (link), aki ugyanazzal a problémával szembesült, mint én: 10.04 alatt tökéletesen működött a wifi, 12.04 alatt viszont nem. És rengeteg ilyen van más, frissebb kártáyával is (pl. link). Itt még szóba jöhetett volna, hogy felerőszakolom rá a régebbi, de működő drivert, amit a Debian Squeeze repojából szereztem, de az az igazság, hogy ezek után elegem lett kicsit az ubuntuból, gondoltam szívjon az vele, akinek több élete van.

askubuntu

az askubuntu.com-on mindennaposak az alapvető hardvergondok

Disztróváltásra adtam a fejem. Olyat kerestem, aminek hosszú a támogatási időszaka (értsd: ne kelljen két évente új kiadásra upgradelni, amivel általában csak újabb gondok jönnek), emellett pedig a hardvertámogatása is viszonylag friss (3.0 vagy újabb kernel duruzsol alatta). Régi kedvencem, openSuSe kilőve, évenként jön belőle ki új verzió, ráadásul itcafé fórumát olvasgatva hemzsegnek a bugoktól. (RedHat)/CentOS/Scientific Linux kernele túl régi SSD-s gépekhez, a Fedora pedig úgy lopta be magát még anno a szívembe, mint az örök-beta disztró. A Debiannal stable-el viszont egész jó tapasztalataim voltak, emlékszem, még normális font smoothingot is fordítottam magamnak ubuntu csomagokból rá. Na nézzük a támogatást: hát persze, hogy a Squeeze óta vezették be, hogy 2 évente jönnek új kiadások. Ez azt jelenti, hogy a legjobb esetben is 3 év egy kiadás élettartama, ami a lassan 2 éves Squeeze-nél azt jelenti, hogy még kb. 1 éve van hátra. Ami nem lenne baj, viszont a következő kiadásban, a Wheezy-ben már Gnome 3 van. Na most a Unityt még csak csak meg tudták szokni az idősebb emberek, viszont egy olyan felülettel, amit még én is kényelmetlennek találtam, nehezen menne.

a számomra furcsa és kényelmetlen Gnome 3

Mivel az idő egyre jobban szorított, egy sokkal radikálisabb és hatékonyabb lépésre szántam el magam. Minek szívjak a mikrofonnal, wifi-vel, alapdolgokkal (!), ha van olyan rendszer, ahol nem kell és még a támogatása is 10 év. Na nem mintha 2022-ig nem lehetne megúszni egész olcsón az újabb upgrade-et. Igaz, ott a csempékkel lenne szívás, de hát fél perc feltelepíteni egy Start menü pótló kis 3rd party programot. Oké, pénzbe kerül, viszont nincs vele szívás, a támogatás hosszú, az upgrade pedig utána olcsó. Megoldás kellett, méghozzá gyorsan. Így üzemel most mind két gép Windows 8-al, had ne kelljen leírnom, hibátlanul. Azt még hozzá kell tennem, hogy persze adatmentéssel és mindennel együtt kevesebb, mint egy nap alatt végeztem a migrálással. És az eredmény: kevesebb ránc, tisztább érzés.

StartMenu8

az ingyenes Start Menu 8

Habár a klasszikus desktop gépek egyre speciálisabb esetnek fognak számítani a különféle kütyük terjedésével, sok hely van, ahol bizonyos munkákra még mindig ezek lesznek a legalkalmasabb eszközök. És kérem, félreértés ne essék: az írással nem a desktop-Linuxok fikázása a célom. Nagyon is örülnék, ha azokon a gépeken most ubuntuk futnának, persze használhatóan. De sajnos amíg ilyenekkel kell szívni, mint hardvertámogatás, megoldás nélkül, addig nem sok esélyt látok a nagyobb térnyerésükre. Még akkor sem, ha a Windows 8 egy bukás (?) – de ez már egy másik bejegyzés témája.

IT cégek és jövőképeik

Érdekes változásoknak lehetünk szemtanúi a következő években az IT világában. Az iPhone megjelenésével elindított okostelefon robbanás után már a mindennapi életünk részévé kezdenek válni a tabletek és természetesen a változásoknak itt még korán sincs vége. Az átlagember által használt informatika már régen nem arról az asztal mellett heverő dobozról szól (a klasszikus PC-re gondolok), de nem is a mobileszközökről, habár ezek is fontos szerepet játszanak a változásban. A hordozhatóság mindig is egy kényelmi ugrás volt, ezért is tartunk ma ott, ahol: hogy jóval több notebookot adnak el, s még ennél is jóval több okostelefont és tabletet, a hajdanán szebb napokat élt asztali gépeknél. Persze a mobileszközök terjedésében egy fontos szerepet tölt be az adatok és szolgáltatások decentralizálása is az eszközöktől, amit manapság az oly divatos cloud szóval illetünk. Ezért is manapság egy cég platformának sikere sok, összetett dologtól függ: nem csupán az elérhető alkalmazások mennyiségétől és minőségétől, a szolgáltatásoktól, de még csak nem is a termékektől. Ezek együttesen alkotják azt, amitől a sikeresség függ, ez pedig az ökoszisztéma. A termékek, szolgáltatások, támogatás és hardverek összesége, szóval úgy nagyjából minden. Ezen a téren kérem szépen folyamatos verseny és harc zajlik az IT cégek nagyágyúi között, mert – szerencsénkre – az erőviszonyok folyamatosan változnak, jelenleg egyik multi sincs monopolhelyzetben ezen a téren, így fejlesztenek, új dolgokat kreálnak, hogy még több felhasználót nyerjenek vagy térítsenek át a saját ökoszisztémájukba. Mi pedig örülünk. Örülünk, mivel így a cégek rá vannak kényszerítve a fejlődésre, s talán nemcsak üres bullshitet kapunk évről évre.

Az enyhén hosszúra nyúlt bevezetőm után had térjek rá bejegyzésem témájára, ami nem más, mint egy kis jövőkép és elemzés a mostani piaci helyzetről és a lehetőségekről. Ha már a jövőképnél tartunk: egyre jobban látszik, hogy a felhasználók a különböző eszközökön – legyenek azok bármennyire is különbözőek – nem akarják újra megtanulni a dolgokat, egy megszokott, ismerős felületet szeretnének, amit könnyű kezelni és használni. Ezért célszerű a különböző méretű eszközökön egységes felületet és kezelési logikát alkalmaznia a cégeknek. Szinte az összes piacon lévő cégnél megfigyelhető ez az irány: a user használni akarja az eszközt, a terméket, mégpedig a lehető legkevesebb pluszban belefektetett idő nélkül. Ezért vezetett be a Google és a Microsoft egységes dizájnirányzatot, ezért iOS-esedik az OS X és ezért találta ki a Unityt is az Ubuntu. Egységes, könnyen kezelhető felület minden eszközön: ez a jövő.

Apropó, cégek. ABC sorrendben haladnék, mert ez érdekes módon a platformjaik időrendi megjelenésével is egyezik. Tehát kezdeném az Apple-lel.

Apple: ugye itt kezdődött az egész változás, a lavina, melyet a cég megboldogult messiásának, Jobs-nak köszönhetünk. Az általam leírtakat ezért is kérném fenntartással kezelni, mivel nem tudhatom, hogy a halála után milyen víziókat hagyott még a szeretett cégére. Ha az ő utána megjelent termékekből indulok ki, akkor sajnos arra a következtetésre kell jutnom, hogy nem sok mindent. Hiszen a legutóbbi iPhone és iPad a nagyfelbontású kijelzőkön és a kötelező fejlesztéseken (amikkel csak a versenytársaihoz zárkózott fel) kívül, nem tudott semmi újdonságot felmutatni. Így a hajdanán innováló és utat mutató cég, most tulajdonképpen a kötelezőt hozza már csak. Ezzel valószínűleg megtartja felhasználóit, jelentős mennyiségű újat viszont aligha hoz magának. Személyes véleményem, hogy a félresikerült navigáció és a piackövető magatartás miatt, a részesedésük a jövőben csökkeni fog, majd beáll egy stabil szintre.

Google: a feltörekvő cég az olcsó és – szerintem – szutyok, laggolós Androidja napjaink legelterjedtebb mobil eszközökön használt rendszerévé nőtte ki magát. Ez sok mindennek köszönhető, a főbb okai a gyors piaci megjelenés, és az olcsó eszközökön való terjesztés. Az okostelefon piacon lassan monopóliumot szerez, miközben több sebből is vérzik a koncepciója. Ott vannak ugye a hangzatos perek az Apple-lel és a Microsofttal, melyekből még ha az Apple nem is, a Microsoft azért szépen profitál, amit természetesen nem a Google, hanem a készülékgyártók finanszíroznak. A hatalmas elterjedtségnek ára van: a lazább kontroll kevésbé hatékony minőség ellenőrzést, ez pedig alacsonyabb minőséget eredményez. A vírusok jelenléte még nem is lenne akkora gond, hiszen ez az elterjedtséggel jár, az viszont elgondolkodtató, hogy a Play Store-ban is akadnak vírusos app-ok. Személyes véleményem az, hogy nem akarok egy olyan világban ébredni, ahol rá vagyok kényszerítve a hosszú távú használatára az elterjedtség miatt, márpedig erre a közeljövőben a jelen eseményeit figyelembe véve minden esély megvan. A Google-nek már csak a desktop piacra kell magát beásnia, egyedül ott bír elhanyagolható részesedéssel. Habár ez a piac a legkevésbé jövedelmező számukra, ezért sem kapkodják el a Chrome OS fejlesztését annyira. Remélem nem fognak sietni, őszintén megvallom, a hideg ráz ki attól, ha belegondolok, hogy internet nélkül egy filmet nem tudok lejátszani a MacBook Air utánzatú, csilli-villi legújabb Chromebookomon. Hogy az aggályos adatkezeléséről (hint: „Nagy Testvér”) és a magánszférámról már ne is beszéljek.

Microsoft: az egykor szebb napokat megélt és szívemhez közel álló cég kicsit elkésett. Elaludt, komótosan, ahogy az egy ekkora multihoz illik, nincs ezen mit csodálkozni. Az egész az öregedő Gates-el kezdődött, akit a vicces, enyhén idióta, talán inkább furcsa Ballmer váltott. Engem állandóan megnevettet, de ez ide lehet kevés lesz, emlékezzünk csak arra, mikor kinevette az iPhone-t. A cég hosszú álmából felébredve kapkod, ami jó is meg nem is. Nem jó, mert kapkodás volt a Windows Phone 7 és a Windows 8 is, viszont mint kiderült van jövőképük, ami jó, habár a megvalósításon még rengeteget kell dolgozni. Hiszen a Windows Phone 8 végre előrelépés, csak ehhez sajnos kellett egy iszonyúan szerethető, ámbár ezer sebből vérző Windows Phone 7. Van jövőképük, mivel egységes rendszerben gondolkoznak (amely össze-vissza van integrálva van egymásba) minden eszközön és ehhez mindenük meg is van. Folyamatos felhasználói élmény, közös kernel, közös futtató- és programozási környezet, az Outlook.com jelenleg az egyik legjobb e-mail és kapcsolattartási szolgáltatás, hamarosan böngészőben futtatható Skype-al, ott az Xbox, az Office pedig még mindig a legproduktívabb irodai csomag. Egyszerűen levezetve megvan a jövőképük és az ehhez szükséges eszközök is, a gond a megvalósítással van. Itt látszik nagyon a kapkodás, a félkész Windows RT (=Modern UI-s) szoftverek a Windows 8/RT eszközökön, az app-ok hiánya és még ezernyi idegesítő dolog. Dancsó Ádám nagyon jól összeszedte a hibákat és a hiányosságokat a Microsoft ökoszisztémát illetően, írását itt olvashatjátok. Mivel egy olyan cégről van szó, amely a legrégebbi desktop piacon 90+% részesedéssel rendelkezik, rengeteg tapasztalata van és tőkeerős, én még nem írnám le. Van benne potenciál, a kérdés, hogy mennyire tud élni vele. Ha a Windows 8-at kipofozzák, legalább annyira, mint a Windows Phone 8-at, akkor talán nincsen elveszve semmi. Mert habár a WP8 sem tökéletes, a fejlődés sok helyen tettel érthető rajta és szemmel látható. Az egységes platform és a versenyképes termékek pedig még mindig elég jó hátszelet biztosíthatnak a cégnek, az elérhető tőkéről nem is beszélve. Összefoglalva: kapja össze magát, mert habár nagyon elkésett, a legjobb ökoszisztémával rendelkezik a piacon és ha ezt nem használja ki, hanem csak kapkod, akkor akár szépen csendben hanyatlásnak is indulhat, melynek végén lassan a süllyesztőt is megláthatja – igaz, csak távcsővel.

Ubuntu: jogosan tehetitek fel a kérdést, hogy miért említem meg egyáltalán, miközben jelenleg 0%-os a piaci részedése? Hát azért kérem, mert ennek a fiatal cégnek egyáltalán nem rossz jövőképe és elképesztő önbizalma van. Hiszen mi is jelenleg az Ubuntu? A legelterjedtebb Linux disztribúció. De mennyi is jelenleg a Linux részesedése a szervereken kívül? Hát ez az. S most ne számítsuk bele az Androidot, mivel az nem Linux disztribúció. Viszont ott van az élén egy tőkeerős Mark Shuttleworth, ennek eredményeként pedig saját felhőszolgáltatása és zeneboltja is van. Ráadásul a Dell, HP és a Lenovo is nemrég kezdett el Ubuntu alapú notebookokat árulni. Habár a rendszer elterjedésének még ezek által is vajmi kevés sikere van és az a valószínű, hogy csak egy szűkebb felhasználói rétegben fog megmaradni, semmi sem lehetetlen, gondoljuk csak a Mozilla Firefoxára. S ne felejtsük el a Steam-et és a Valve-t sem, amely egyre jobban elkötelezi magát a rendszer mellett, mint játékplatform. Ez már egy faldöntögető tény, amellett, hogy az Ubuntu ügyesen lop a konkurenciától. Az Apple eye-candy megoldásai és a Windows funkcionlitásai figyelhető meg egy egyedi stílusba gyúrva a jelenlegi Ubuntun, melyben még mindig sok sajnos az idegesítő bug. Amiért belekerült a bejegyzésembe mégis az, hogy láttam a jövőképüket. Egy olyan ökoszisztémát, mely egységes, egyszerűen kezelhető felülettel rendelkezik minden eszközön, olyan felhasználói élménnyel, melynek képzetét eddig csak a Microsoftnak sikerült megközelítenie. Nézzétek meg ezt a videót:

Ez alapján elég egyetlen telefon, mely a tabletünk és notebookunk is egyben. Kezelésük egy logikára és kinézetre alapoz, ráadásként pedig ha dolgozni szeretnénk még Windows alkalmazásokat is futtathatunk, és nem, nem wine-on, hanem streamelve, bugoktól mentesen. S persze még ott van az Ubuntu TV is, amivel egyelőre nem tudok mit kezdeni, hiszen ez az a piac, amin már sokkal nagyobbak és tapasztaltabbak is próbálkoztak, mindezidáig sikertelenül. Személyes kedvencem Mark Shuttleworth, akiből a videóban is sugárzik a magabiztosság. A sikerre azonban csekély az esély, hogy az áttörést meghozzák, nem elég a jó minőség és marketing, ezt a konkurencia gyengélkedése avagy erősödése fogja nagyban befolyásolni. Egy biztos: az Ubuntu etikailag mindig is szimpatikus választás marad, hiszen a cég nem profit, hanem közösségorientált. Szívből kívánom, hogy legyen valamennyi sikerük, hiszen a jövőképük bíztató.

Mint látjuk, változásokból a következő években sem lesz hiányunk, így vagy elfogadjuk és választásainkkal alakítjuk a jövőt, vagy széllel szembe pisálunk és kihagyjuk az egészet. Az utóbbit nem ajánlom, mivel egyáltalán nem biztos, hogy ez a jövő olyan szép lesz, mint amit a reklámfilmekben mutatnak. Sőt.